21 Nisan 5784
2024-04-29

 

Galéria - Feljegyzések

Rövid-hosszabb kiegészítések, gondolatok, fordítások, melyek nem kaptak külön oldalt, de a sumér témához szorosan kapcsolódnak.  Ninahakuddu

Indus-völgyi civilizáció

Várkonyi Nándor ezt írja a Sziriat oszlopai című munkájában a múlt század közepe táján: "Az újonnan feltárt óindus műveltség rokonnak látszik a sumérrel ..... a nehézség azonban az, hogy a harappai kultúra is előzménnyek nélkül bukkant fel az Indus völgyében.

A halmokat stilizáló mintázatukban valóban van hasonlóság. A következő képen láthatjuk, hogy kis terrakotta szobraik megmunkálását is hasonlóan oldották meg, különösen a szemek és mellek megformálása követte ugyanazt az eljárást. A vállvonalak azonban a harappai kisplasztikákon lágyabbak, kidolgozottabbak. Azok a szobrocskák, melyek felett Mezopotámia felirat van, elsősorban a mezopotámiai alföld egyéb területeiről származnak, semmint Sumérból. De a kultúrális kapcsolot az Indus-völgyi cilizáció és a termékeny félhol síksága között jól mutatja.

Az Indus-völgyi cilizáció (a mai Pakisztán területén) a világ legrégebbi civilizációinak egyike. Korát i.e. 5500-1300 közöttire, virágzását 2600-1900 közé teszik. Az ott talált műalkotások egynémelyikét 4000-5000 évesre becsülik, A legrégebbi civilizációkkal párhuzamosan, egy időben állt fenn, mint a mezopotámiai, krétai, egyiptomi.
Az Indus-völgyi civlizáció legjelentősebb, legnagyobb városai Mohendzso-daro (jelentése Halott halom), és Harappa. Eddig több mint ezer települést találtak az Indus-völgyben. Mohendzso-daroban is megtalálhatók a Sumérra jellemző mesterséges halmok.
A mezopotámiai, sumér kultúrához való hasonlósága, azt mindenképpen mutatja, hogy rendszeres kereskedelmi kapcsolatba voltak az egész mezopotámai alfölddel. A Perzsa-öböl felé hajókkal közlekedtek. Ismerték a szekeret, a lovat és ezeket használták kiterjedt kereskedelmi kapcsolataikban. Kereskedtek Észak-Irán, Türkmenisztán, Közép-ázsia felé.
Az Indus-völgyi civilizáció is ismerte az írást. Eddig több mint 400 különféle írásjelet találtak, még nem fejtették meg.
Harappában hajógyárakat, magtárat, raktárat, nyilvános furdőt találtak, valamint fellegvárat melyet magaslatra építettek és itt tartottak mindent, ami fontos volt a városnak, elsősorban a gabonaraktárt és egyéb raktárépületeket. Védelmi célokat szolgáló városfallal rendelkezett. A házakban volt víz, amit kutakból nyertek és vízelvezető csatorna. Gyakorlatilag minden otthonban volt fürdőszoba.
Az Indus-völgyi civilizációban is pecséteket használtak bélyegzésre a kereskedelemben és bizonyára másutt is.

Hogy a sumér szövegekben említett Meluhha azonosítható-e az Indus-völgyi civilizációval, az nagy viták tárgyát képezi, Vannak akik azt mondják a sumér Mel-lah-ha szó azonosítható a dravida Met-akam országgal, ami a Nagy bőség országát jelenti. Vannak akik szerint a szanszkrit mleccha = barbár, idegen a Meluhha eredete.
Az Indus-völgyi civilizáció sumér szövegekben feltételesen azonosítható Meluhhával.
Az általam fordított szövegekben a sumérok aranyat, ezüstöt, értékes köveket és ushu fát szállítottak Meluhhából. Az Enki és a Világrend c. műben határozottan úgy beszél Meluhháról a szöveg, mint olyan országról, ami az Országhoz, vagyis Sumérhoz tartozik. Enki Fekete országnak szólítja (52-57. szakasz); és az indus-völgyi szobrokat szemügyre véve valóban láthatók negroid vonások az embereken, keleties jellegű szemekkel. (lásd linkek)

Egy különleges szobrocska Mohendzso-daroból, szoknyája a mai kor divatjának is tökéletesen megfelel.

De az eridui szobrokhoz ez sem hasonlít.

Linkek:

Mohenjo-daro

Harappa

Indus-völgyi civilizáció a wikipédián - magyar

Indus-völgyi civilizáció a wikipédián - angol

A Harappa kultúráról a mult-kor történelmi portálon

 

vissza a lap tetejére